Magyarázat

Kedves olvasók!

Úgy gondlom, hogy egy kisebb, vagy inkább nagyobb magyarázattal tartozom. És mivel így gondolom, hát meg is valósítom.

Először is van egy jó meg egy rossz hírem. Nem tudtam melyikkel kezdjem, ezért egybe mondom: EZ még nem a friss...:)

Szóval miután remélhetőleg mindeki értelmezte a mondatot, és leesett a tantusz, ahogy anyukám szokta mondani. Szóval... Vagy ha mégse, az se baj. Szóval a lényeg: EZ nem a friss... Vagyis MA lesz friss!:)

Remélem egy kis mosolyt tudtam csalni az arcotokra, még ha csak kicsit is. Vagy esetleg nagyot, ami álmaim netovábbja...:)

Aki még midnig örömködik, annak időt hagyok, hogy örüljön, hisz nem minden nap jelentem be, hogy egy hónapos kihagyás után folytatódik a történet...

És akkor azt hiszem mindenki lenyugodott, jöhet a magyarázat...:) Az ok, hogy miért nem volt friss.

Az utolsó napok odahaza kicsit jobban megviseltek, mint szerettem volna. Elszomorított a tény, hogy megint vissza kell jönnöm Bordeaux-ba, kisebbfajta idegrohamokon estem át, ami hiszti képében jelent meg. Egyáltalán nem akartam visszajönni... Írásról ilyen szempontból szó sem volt, mert a végén még azt írtam volna, hogy jött a meteorit és mindenki meghalt... Bizony a hangulatom kihat a történetre is...:)

Utána jött maga az utazás, ami a legtürelmesebb ember számára sem nevezhető kellemesnek, ugyanis két nap buszon. Írásról ismét nem volt szó.

Amint ideértem, szinte ki se csomagoltam már mehettem is Cannes-ba, szemináriumra. Azt hittem; reméltem, hogy lesz egy kis időm írni, de sajnálatom módon a képzők "kicsit" kicsesztek szerencsétlen önkéntesekkel. Reggel nyoltól éjfélig, esetenként hajnali egyik program volt, amin részt kellett vennem. Muszáj volt... Még fürdeni se volt időm néha, nemhogy leülni és írni. Remélem megértitek... (Megjegyzés: Cannes gyönyörű!:D)

És utána jött a bizonyos eset a kórházzal. Már Cannes-ban se voltam épp a legfényesebb állapotomban, csak rontott a helyzeten az alváshiány, szóval amint visszaértem ágynak, méghozzá kórházi ágynak dőltem. Bronchitist, lánykori nevén tüdőgyulladást szereztem, ami nálam egy kicsit kellemetlen volt, mert olyan köhögési rohamaim voltak, amiktől levegőt nem kaptam... Írásról sajnos itt se volt szó, mert a végén még megöltem volna a családot, mondjuk árvízzel és fulladásos halállal.

Egy hét után úgy nézett ki, hogy oké mehetsz Nee, Isten veled... Legalábbis ez volt a tervezet...

Aztán mégse mehettem...

A lényeg, hogy a héten kikeveredtem, már rendben vagyok, semmi baj nincs velem.:) És megírtam nektek a fejezetet.

Remélem a várakozással ellentétben nem okozok majd csalódást, bár valószínű, hogy meg fogtok lepődni a végén... Legalábbis remélem, hogy kellőképpen sokkoló lett...

Ezután még egy fejezet van, és vége a történetnek.:)

Szeretettel mindekinek: Nee, innen a Francból^^